2026-ban 70 érvényes pályázat érkezett be, ami a 2025-ös mezőnynek majdnem a duplája. A tavalyi évhez hasonlóan idén is egy fiatal irodalomkritikusokból álló csapat (ismerd meg őket!) választja ki az összes jelentkező közül a legjobb 10-et, majd átadják a shortlistet a Margó-díj megújult zsűrijének, melynek tagjai Halász Rita, Oltai Kata, Károlyi Csaba, Horváth János Antal és Valuska László.
A döntősöket itt, a Könyves Magazin oldalán fogjuk először bemutatni szeptemberben, továbbá interjúsorozat is készül majd a szerzőkkel.
A díjat az októberi Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon ünnepélyes keretek között adják át a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíjjal együtt. Mutatjuk a jelentkezőket (1. rész itt, 2. rész itt).
Kerecsen Andrea: Hiányzó kép
#aképamirevártamegészéletemben – milyen képre várhat egy nő egész életében? Napjaink nagyvárosban élő főhőse kézdublőrként részese lesz egy múlt századi szerelmi történetnek. A két részre tagolódó kisregényben először Adéllal találkozunk, egy különleges hangulatú finn utazásnak is részesei leszünk, majd egy észak-alföldi falu archaikus, babonás világában kibontakozó szerelem filmkockáit látjuk.
A jelen és a filmbeli női történet motívumai, sorskérdései a forgatás során összeérnek, egymás tükörképeivé válnak.
Kerecsen Andrea sodró erejű kisregénye érzéki-érzelmi impressziók, látványból látomássá alakuló képsorok, a tudat szintjére bevillanó álom- és emlékfoszlányok szövedéke. A Hiányzó kép bebizonyítja: a mitikus világkép ott él minden nő tudatalattijában. És néha egyetlen kép elég ahhoz, hogy mindezt előhívjuk.
Köves Gábor: Apropó. New York
Milyen a víz alatt a Dunában, és a felhők fölött New York felé tartva? Mit rejt egy papírdoboz a Kresz Géza utcában, és mit egy másik egy manhattani pad alatt? Mi köti össze a keleti 52. utca és a 1st Avenue találkozását a Visegrádi és a Csanády utca sarkával? Mi a víztárolók titka?
Édesszájúak-e a magánnyomozók Újlipótvárosban?
És kicsoda az a ballonkabátos fickó, aki minduntalan megjelenik, de külön tolmács kell hozzá? Hol járunk valójában? New Yorkban vagy Budapesten? Köves Gábor első regénye (olvass bele!) mindenre választ ad. A szerzővel könyvheti podcastünkben, a Flairben is beszélgettünk.
Kucsera Éva: A Tabán macskája
A Tabán – igen, ott, a budai vár lábánál, a Duna partján, a Gellért-hegy árnyékában – egykoron színes, vibráló kisváros volt egymáshoz tapasztott házakkal, görbe utcákkal. Egy tavaszi éjszakán a bécsi postakocsiról éppen ide pottyan egy fekete kismacska, akinek sürgősen otthonra van szüksége. Csakhogy a tabáni emberek meglehetősen babonásak, nem örülnek egy ilyen jövevénynek, ráadásul az öntudatos jószág olyan gazdát választ magának, aki sohasem akart macskát.
Mindezek ellenére egy cuki cicát, hiába alattomos dög néha, nem lehet nem szeretni.
A fekete macska egyre több ember életét forgatja fel, osztja a jó szerencsét és a balszerencsét, besegít tétova szerelmeseknek, és még egy tűzvésztől is megmenti a Tabánt. Persze az is lehet, hogy a fekete macska csak macskáskodik, viszi a szíve, a lába, meg az üres hasa, és a felfordulást az emberek csinálják körülötte.
Lenarits Viktória: Lélegezz velem
Szilágyi Maja új életet kezd Budapesten, ám a múlt árnyai nem eresztik, a nagyváros utcáin is a nyomában járnak. Az intenzív osztály kíméletlen világában találkozik Dr. Horváth Gergellyel, akinek hűvös távolsága mögött saját sebei rejtőznek. Kettejük lassan kibontakozó kapcsolata apró pillanatokból épül: csendekből, tekintetekből, kimondatlan szavakból. De a múlt nem adja könnyen magát – rémálmok, veszteségek és belső harcok állítják próba elé őket. A Lélegezz velem érzékeny, megrendítő történet gyászról, újrakezdésről és arról, hogy a valódi erő néha abban rejlik, ha megengedjük magunknak a törékenységet.
Magyar László: A fellegek lovasai
Rion nagy álma, hogy beírja nevét népe dicső hősei közé. Mindez azonban szertefoszlik, amikor harcossá avatása napján griffmadarával együtt a mélybe zuhan. A sors különös kegyelméből egy ősi lény rátalál, és a gondjaiba veszi. Miközben az ifjú gyógyul, otthonára veszély leselkedik: a határos ország parancsnoka hataloméhségében megpróbálja kijátszani egymás ellen Rion népét és a sárkányokon harcoló óriásokat. Az ádáz küzdelem közepette a múlt árnyai ébredeznek, s napvilágra kerülnek egy elfeledett kor hagyatékai...
Magyar Tibor: Kihajolni veszélyes!
Budapesten mindenki utas. Csak az nem biztos, hogy le is száll. BKV mitológia. Mikrotrapédiák. A tömegközlekedés nem téma, hanem emberi létállapot. Nem közlekedési rendszer – túlélési forma. Nem infrastruktúra – városi neurózis. Kilépünk otthonról, és úgy tágul a mozgásterünk, hogy közben beszűkül a személyes terünk. A tömegközlekedés működik. Az utasok már kevésbé. Felszállsz, kapaszkodsz, nem nézel senkire. Ők sem néznek rád – de attól még ott vannak. Közel. Túl közel. Tolakodsz, sietsz, másokra taposol, mások levegőjét veszed. És mégsem hajolsz ki. Mert beléd verték:
Kihajolni veszélyes.
Mandel Imre: A luxus átka
A hatalom nem erkölcsi kérdés, hanem technikai. Nem az számít, hogy mit akar, hanem hogy mit enged meg magának. A döntések nem jók vagy rosszak, csak hatékonyak vagy későn meghozottak. Aki ezt nem érti, az legfeljebb elszenvedi a történelmet. Aki érti, az alakítja. A könyv lapjain Észak-Koreában járunk, és azzal a kérdéssel nézünk szembe, hogy mi történne, ha a gazdagságnak és a különféle luxuscikkek fogyasztásának valóban „átka” lenne. És mi lesz a világ hatalmi szerkezetével, ha az elit megroppan?
Heinrich von Macht: Theo és Günther | Középkori történet
A Theo és Güntherben a második világháború viszontagságai közepette egy német testvérpár szemén keresztül látjuk a történelem ezen viharos éveit, valamint a szeretet és a kitartás erejét. Theo, a szerzetes elhagyja a kolostor nyugalmát, hogy a lengyel fronton megkeresse katona bátyját, Günthert.
Vajon túlélhetik a szörnyű háborút, vagy örökre elveszítik egymást?
A Középkori történet lapjain Konrad a nincstelenek sorából, megaláztatások közepette kerül börtönbe, ahol megismeri leendő barátját, a csatákban jártas Frankot. Csodával határos szabadulásuk után új társa szinte fiaként neveli őt, és megtanítja, hogyan forgassa a kardot Vilmos király seregében. Konrad fortélyos és harcedzett katonává válik, ám az élet folyton újabb kihívások elé állítja. Hogyan élheti túl egy harcos a középkor zord és kegyetlen világát, ha csak a tapasztalatára és a leleményességére számíthat?
Masszi Bálint: Botrány
Masszi Bálint első kötetét Nádasdy Ádám ajánlja: „Sűrű szövésű próza ez, Masszi Bálint nem fukarkodik a jelzőkkel, tűpontos, cizellált ábrázolásokat ad. A novellák egészen közelről, »premier plánban« mutatják a szereplőket, akik általában kisemberek, gyakran idősek, olykor csúnyák és betegek. Masszi nagy empátiával, mély emberséggel festi le őket, ha nem is akar mindig reményt felcsillantani az írásaiban, mint a fogyatékos fiát ápoló anya megindító történetében.
Szerzőnk szeret filozofálni, és tud is:
néha meglepő helyeken bukkan elő egy megszívlelendő gondolat vagy gondolatmenet, például hogy »a bolondnál komolyabb ember nincsen«. (…) De ebben is, mint mindenütt, a komikum mellett valami mesterien szorongató, fenyegető érzés lengi át Masszi Bálint világát, mint egy távoli, nyugtalanító dobszó. Mint amilyen most a világ.”
Máté-Király Márta: Kastély-krimi kötőjellel
Tízen érkeznek a pomázi Teleki–Wattay kastélyba egy háromnapos írótáborra. Mindannyiuknak van titkolnivalója – még a személyzetnek is. Krimi nincs haláleset nélkül. De vajon valóban gyilkosság történt? A harmincas éveiben járó Milla barátnője, Róza segítségével amatőr nyomozásba kezd, miközben a Penna Íróiskola hétvégéjén egymást érik a furcsa események. Minél mélyebbre ásnak, annál több rejtély, elhallgatás és gyanús részlet bukkan elő. Fordulatos, eseménydús, könnyed krimi finom humorral. Ez a szerző első kisregénye, melynek folytatását is tervezi.
Mécs János: Meder
„A következő két hétben mindennap bementem. Apámmal sose beszéltünk olyan keveset, mint abban a két hétben. Nem tudom hova tenni a mai napig azt az időszakot.” A 2050-es évek elején járunk, a világ forró, a Duna és a Balaton kiszáradtak, a társadalom funkcionál, de soha nem látott urambátyám-viszonyok között.
A fiú, Gerzson, emlékei közt bolyongva próbálja apja örökségét feldolgozni.
Miközben a régmúlt világ termékei és jóléte már rég eltűntek, apja mondatai mindenhova követik. A kisregény egy fiú gyászát, elfojtott haragját, különc apjához való viszonyát meséli el, és azt, hogy miként fog hozzánk állni a következő generáció, ha élhetetlen bolygót hagyunk hátra nekik.
Mogyorosi Márk: Soma és Döme rejtelmes utazásai
Soma és Döme, a nemrégiben vidékre költöző testvérpár, vakációjuk alatt a helyi könyvtárban találnak egy különleges könyvet. Miután beleolvasnak, az életük fenekestől felfordul. A testvérek házuk padlásán rejtik el a könyvet, nem szeretnék, hogy bárki is tudomást vegyen róla, főleg anya és apa.
A rejtegetés olykor nagyon nehéz, főleg, ha a könyv állandó lakója egy komisz, csínytevő kobold.
Barátságot kötnek Éneással, a Múlt őrzőjével, akivel jobbnál jobb kalandokba keverednek, rengeteg dolgot megtanulnak, és útjuk során másokon segítenek. Sikerül-e titokban tartani a fiúknak a tulajdonukba került varázskönyvet? Vajon hogyan birkóznak meg a testvérek a rájuk váró feladatokkal?
