2026-ban 70 érvényes pályázat érkezett be, ami a 2025-ös mezőnynek majdnem a duplája. A tavalyi évhez hasonlóan idén is egy fiatal irodalomkritikusokból álló csapat (ismerd meg őket!) választja ki az összes jelentkező közül a legjobb 10-et, majd átadják a shortlistet a Margó-díj megújult zsűrijének, melynek tagjai Halász Rita, Oltai Kata, Károlyi Csaba, Horváth János Antal és Valuska László.
A döntősöket itt, a Könyves Magazin oldalán fogjuk először bemutatni szeptemberben, továbbá interjúsorozat is készül majd a szerzőkkel.
A díjat az októberi Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon ünnepélyes keretek között adják át a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíjjal együtt. Íme a jelentkezők:
Ádám Gáspár: Árnyékban és fényben
Két testvér története, akik egy század viharai között is kitartanak egymás mellett. Anna és Ilona fiatalkorukban még a tanyavilág békéjét élik, de hamar belép az életükbe a történelem: háború, veszteség, szerelem és sorsfordító döntések formálják útjukat.
Egyazon gyökér, közös múlt és megtartó szeretet köti őket össze, miközben körülöttük változik a világ.
A regény az 1930-as évektől az ezredfordulóig vezet végig: a háborús évek sötét árnyaitól az államosítás kegyetlenségén és a titkos reményeken át a rendszerváltás felszabadító napjaiig, majd a hazatérés csendes öröméig. Az Árnyékban és fényben egy nagyívű családregény a szeretetről, a veszteség elviseléséről, a túlélésről és az újrakezdés erejéről.
Ádám Gergő: Ügynökakták
Az ország darabjaira hullott alattunk. Ez Ádám Gergő első kötetének legfontosabb állítása. A szerző többek között a Jurassic Park, a Terminátor, a Dűne és legfőképpen a Rick and Morty rajzfilmsorozat popkulturális kódjaiból és karaktereiből épít világot, a cél pedig egyértelmű: lerántani a leplet a magyar közélet abszurditásáról.
Az Ügynökakták jelzi, abba a korba értünk, amikor mindennapjainkról szimplán beszélni már nem lehet, hagyományaink felmondták a szolgálatot.
Olyan világ ez, ahol a tavakat inkább lecsapolják, hogy a hatalom megkaparinthassa, amit régóta keres, és ahol a csődbe ment Magyar Posta épületeiben a ChatGPT válaszait munkanélküli magyarok írják. Megépül a kvantumszámítógép, a tudósok el-el tünedeznek, összeomlik a hatalom lehallgató rendszere, de egy dolog mindig elmarad: az ország újraépítéséhez szükséges EU-s pénz.
Ádám Szilamér: Kafarnaum
Ahogy Juhász Tibor írja ajánlásában, „Ádám Szilamér első regénye a kommentszekciók acsarkodó nyelvét is használva nyit utat Poklospataka múltjához és jelenéhez. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy előírja-e sorsunkat a származásunk, a lakóhelyünk.
Hogy meg lehet-e szokni a dögszagot.
De mindenekelőtt az foglalkoztatja, hogy miért kell ennyire sok idő ezen a vidéken a csodákhoz. Mert csodákból jut ide bőven, csak itt valamiért muszáj keményebben dolgozni a szokottnál, ha szeretnénk felismerni őket.” Sokunk számára helyszíneket, szituációkat és figurákat vonultat fel ez a könyv, amely kétségkívül figyelemre méltó debütálás.
Adorjáni Panna: Körbe
„Új emberek friss, puha testekkel, még csak most lépnek ki a kamaszkorból. Fiatal felnőttek, görcsösek és szerelemre éhesek, összegabalyodnak, de idegenek maradnak. Egy lány, a harminc körüli Mirjam, akinek minden rezdülését, már-már az ízét is érezzük, egyfolytában latolgat, sodródik, megtorpan, de valami előrelöki, s máris húzódna vissza a csigaházába, ha lenne ház, ahová vissza lehet még húzódni (…)
A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek, család, vallás, egyetem nullát” – olvasható a borítón Tompa Andrea ajánlásában.
Ahogy hét könyve kritikánkban is írtuk, Adorjáni Panna magabiztos hangon megszólaló első regénye (olvass bele!) „a húszas-harmincas generáció szorongásokkal, bizonytalansággal teli útkeresését tárja elénk”.
T. I. Anthares: Kálmos – Az Exoter 1.
Magor-Scythia határán háború készül. Lápvidéken már két ellenséggel is számolni kell, miközben összefogás helyett a főurak inkább cselt szőnek az új király ellen. Pedig Kálmos király nem a háborút választaná, más utat keresne. Emberibbet.
De ebben a világban az irgalom gyengeség.
Szilka a legcsendesebb szolgáló Talléroskút várában. A lány ismeri az utolsó füvesasszonyt az országban, aki Lápvidék legeldugottabb szigetén él, távol a veszélyes egyháztól. Amikor a király élete veszélybe kerül, Szilkának választania kell: a máglyahalált kockáztatva elárulja az övéit, vagy mélyen hallgat, és sorsára hagyja Kálmost. Egy biztos: ez a kötelék mindkettőjük útját megváltoztatja.
Bali Péter: Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni
A Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni novellái a jelen nosztalgiában megállt idejéről beszélnek, egy időn kívül rekedt, de mégis ismerős világról, ahol a múlt mindig jobbnak tűnik, mint a jelen. A 2010-es évek elején, Szegeden játszódó történetek fragmentáltan követik Weisz Hümér és Lett Csilla széteső kapcsolatát, miközben a vissza-visszatérő mellékszereplőkön keresztül el nem kezdett (és el nem kezdhető) életek rajzolódnak ki. Cselekmény helyett hangulatok, a végtelenített várakozás ennuije és a kapunyitási pánik uralja a kötetet. A millenniális generációs belle epoque-ja, mielőtt páros lábbal rúgta be az ajtót újra a történelem.
Biró Kincső: Medúzalány
Ki vagy, ha senki sem látja a valódi arcodat? Leila minden túlzás nélkül a legszebb nő a világon. Aki rápillant, a számára ideális nőként látja őt, igazi arcát pedig senki nem ismeri, csakis ő. Adottsága ezért inkább hátrányt jelent, az embereket csupán a külseje érdekli, így nehezen illeszkedik be a közösségébe és gyakran éri zaklatás.
Leila attól tart, hogy senki sem fogja önmagáért szeretni.
Olivér világa békés, üres, és sokszor színtelen. Így mindent fenekestül forgat fel az a fura, mániákus lány, akit titokban skiccelgetett egy kávézóban azon az augusztusi délutánon. A legkevésbé sem hiányzik neki, hogy bárki is felkavarja élete unalmas állóvizét, ám lassan minden erőfeszítése ellenére Leila megszállottja lesz. A fiú rajzain a lány valódi arca szerepel. A szerzővel korábban interjút is készítettünk, kritikát írtunk a könyvről, és részletet is mutattunk.
Bótos Anna: Kirepültem, messzire repültem
A könyv személyes visszaemlékezés az író a titói Jugoszláviában eltöltött 15 évéről – amolyan ,,életdokumentum-mozaikok”. Az 1975 és 1990 közötti időszakot fogja át. ,,Visszaemlékezésemmel azon túl, hogy próbálok számot vetni életem e szakaszával, saját, személyes történetemen keresztül igyekszem megmutatni a hetvenes-nyolcvanas évek titói Jugoszláviájának egy vékony szeletét, metszetét, természetrajzát, viszonyait, létkérdéseit, képmutatásait, a magyar nemzetiség kisebbségi létének színét és fonákját, a rendszer tündöklésének, majd egyre gyorsuló hanyatlásának közepette, meg azt is, milyen kiszakadni abból a közösségből, amelyből vétettem, és idegen közegben nulláról megpróbálni az újraépítkezést. Mindez mára már emlékké, valamiféle személyes történelemmé nemesült” – bocsátja előre a szerző.
Czap Zsuzsanna: Benned kezdődik
Kőrösy Domokos – akit mindenki DMK-ként ismer – Magyarország egyik legismertebb zenei ikonja: a hangja stadionokat tölt meg, az arca plakátokról néz vissza, mégis egyre nehezebb elviselnie a csendet, amikor a fények kialszanak. Egy nap különös üzenetet talál: ,,Amikor már úgy érzed, minden szétesik, hívj fel.”
A szám Németh Alizhoz vezet, egy vidéki szobrászhoz.
Aliz különös, zárkózott nő: nem keresi a népszerűséget, mégis olyan hírességek járnak hozzá, akik elakadtak az életükben. Domokos eleinte idegen ebben a lassú világban, de a közös munka és az őszinte beszélgetések lassan visszahozzák a zenéhez való szenvedélyét, és valami mást is. Ez a regény a hazatalálás története. Arról, hogy a siker nem pótolja az önazonosságot. És hogy az otthon ott van, ahol az a valaki, aki mellett végre önmagad lehetsz.
Déri Kinga: Leszel a párom?
„Ez a történet rólam szól. És egy másik lányról” – vallja a szerző a fülszövegben. „Egy pillantásról, egy találkozásról, és azokról az első érzésekről – amelyek egyszerre voltak zavarba ejtőek, felszabadítóak, és mindent elsöprőek. Nem regényt akartam írni. Csak naplót. Leírtam, amit éreztem. Amit átéltem.
Amit akkor még nem értettem – de már nem tudtam elhallgatni.
Aztán a naplóból történet lett. Előbb a gimnazistaéveké, aztán a felnőttkoré. Egy kapcsolat, ami akkor kezdődött, amikor még azt sem tudtam pontosan, ,,olyan” vagyok-e – de elindult. Megállíthatatlanul. A Leszel a párom? nem klasszikus regény. Néha humoros, néha fájdalmas – de mindig őszinte. És minden sora igaz. Vagy csak annak tűnik? Ezt döntsd el te!”
Fábián Tamás: Bravúros mutatványok, amiket senki se látott
Az írás véresen komoly dolog, akár halálos is lehet. Újrakezdeni sosem késő, legyen szó barátságról, családi viszonyokról vagy a lelkünk mélyén eltemetett, mindent szétfeszítő alkotási vágyról. A kérdés, hogy szembe merünk-e nézni legfélelmetesebb démonainkkal. A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott (olvass bele!) szereplői fiatalok, de már felnőttek. Vidékiek és budapestiek.
Egy romlott hatalom vazallusai, illetve a rendszer kérlelhetetlen kritikusai.
Miközben a szakadék felé száguld a világ, a problémáink többnyire mégis változatlanok maradtak: fel merünk hívni valakit, akit elsodort mellőlünk az élet? Tudunk bocsánatot kérni, és még inkább: meg tudunk-e bocsátani? Bárhol is tartunk az életünkben, a válasz sosem egyszerű. A regényről korábban podcastben is beszélgettünk.
