Tananyaggá váltak a kortárs írók, az Aegon művészeti díjas szerzők műveiről irodalmi tancsomagok készültek a középiskolai magyartanárok számára. A kortárs óravázlatok apropóján egy asztalhoz ültettük az egyik készítőt, az egyik érintett írót és a támogatót. A beszélgetőtársaság tagjai: Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke (interjú az Indexen), Barnás Ferenc, 2013 Aegon művészeti díjas írója, akinek Másik halál című műve tananyag lett, valamint Drevenka Edit, az Aegon Magyarország PR-igazgatója. Vannak-e ma is írók? Folytatjuk sorozatunkat.
Az Aegon Művészeti Díj évente a legkiemelkedőbb hazai irodalmi teljesítményt díjazza – miért fontos, hogy ezek a művek bekerüljenek a középiskolai oktatásba?
A.L.: A magyartanítás a tananyag bűvöletében, a teljesség igézetében él, ami hamis, hiszen nem lehet a teljes műveltséganyagot közvetíteni, ráadásul a kronológia a szinte kizárólagos rendezőelv. A mai Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek másik vitatható vonása, hogy szerintük – kicsit túlélezve – élő író nem író, aki meghalt, azt lehet tanítani. Nem biztos, hogy egy 14 éves gyereket a Szigeti veszedelemmel és az Isteni színjátékkal lehet olvasóvá tenni, bármennyire remekművek ezek.
D.E: Az Aegon Művészeti Díj a tehetségek támogatása mellett kitűzött egy másik fontos célt is, ez az olvasás-népszerűsítés. Ezért kezdtünk közösen gondolkodni a Magyartanárok Egyesületével azon, hogyan lehetne az értékes irodalmat fiatalokhoz is eljuttatni. Kézenfekvő volt, hogy a nyolc Aegon-díjas szerző szerepeljen ebben a tancsomagban, melyet tanítási segédeszközként használhatnak a tanárok.
Kapcsolódó anyagok:
Múzeumi teremőré az év irodalmi díja
Egy magyarszakos az egyetemen keveset tanul élő szerzőkről. A művek nincsenek a tankönyvekben, nem csoda, ha a pedagógus bátortalanul választ kortárs írók művei közül.
A.L.: Ha egy író Nobel-díjat kap, könnyebben jut el az iskolába, mintha nem. Az Aegon Művészeti Díj a legtekintélyesebb kortárs irodalmi elismerés, így nagyon fontos támpont a bőség zavarában elvesző magyartanárok számára.
Arató László (Fotó: Tóth P. Flóra/Index.hu)
Szakács Emília a Másik halál óravázlat-szerkesztője azt írta: „Ajánlom minden kollégának, akinek nincs hiányérzete, tanári bűntudata, titkos szorongása, ha elmarad a morális szentencia, a címkézhető tanítás az irodalmi szövegeket földolgozó tanórák végén".
A.L: A kortárs irodalomnál nem biztos, hogy a tanár tudja a tutit, itt – szemben a fizikával vagy a biológiával – a gyerek is mondhat eredetit, olyat, ami igazi felfedezés. Előfordulhat, hogy olyan értelmezés jut az eszébe, amilyen előtte a szakirodalomban nem létezett. Erre építünk módszertanilag, hiszen az anyagaink is csoportfeladatokból állnak, a gyerekek teremtik meg a mű jelentését a szövegből.
B.F: Hat évet tanítottam, úgy éltem meg ezt az időszakot, hogy egy vagyok a diákok közül, ugyanolyan vagy majdnem ugyanolyan problémáim vannak, mint nekik. A tanítás sokismeretlenes egyenlet, rejtély, önmagunk életének mindenkori megbolygatása. Általában a tanár ezt nem szereti. A pedagógusnak alázattal kellene önvizsgálatot tartania, rájönni, milyen a viszonya az adott irodalmi alkotáshoz, az adott problémához, csak ezután szabadna kortárs művet tanítania.
Színházi világban nem mindig kedvelik az élő szerzőt, mert érzései vannak, véleménye van, olykor nehezíti a munkát. Milyen volt szembesülni azzal, amit a szerkesztő írt a Másik halálról?
B.F.: Nem olvasom újra a könyveimet, és nincsen „hűha-viszonyom" a regényeimmel, de álságos nem akarok lenni, nagy megtiszteltetés és furcsa érzés olvasni a Másik halálról mint tananyagról. A tinédzserek egy része könnyen szétzuhan, és évek kellenek, hogy összerakják magukat, én pont ilyen voltam, erről szól a könyvem is. Amikor egy osztályteremben értő módon beszélnek a regényben futó történetekről, akkor az irodalom többszörösen is él.
A Másik halál a krízisről, széthullásról, tébolyközeli állapotból való felépülésről mesél. Számos klasszikus mű is ezekből építkezik, miben ad mégis többet egy kortárs regény?
A.L.: Térey János Asztalizene című drámájában abból indultunk ki, hogy a szereplők folyamatosan gúnyolják egymást. A kamaszoknál természetes a cikizés, ráadásul ebben a drámában azt is érzékelni lehet, hogy azért köszörülik egymáson a nyelvüket, mert saját magukkal nem akarnak szembenézni. A mű segíthet egy kamasznak ráeszmélni, hogy azért cikizi folyton a társát, nehogy ő táruljon fel, egyfajta védekezési folyamat a verbális bántalmazás.
Az Aegon mennyire szólt bele, hogy melyik műről készüljön óravázlat? Hiszen a legkiválóbb mű nem feltétlenül azonos a legjobban taníthatóval.
D.E.: Már a díj alapításakor meghatároztuk, hogy az Aegon Zrt. a pénzügyi hátteret biztosítja ehhez az elismeréshez, de soha semmilyen javaslat nem hangzott el a részünkről, hogy ki szerepeljen a díjazottak között, és az óravázlatokba sem szóltunk bele. A shortlisten szereplők között is vannak könyvek, amelyek közelebb állnak a fiatalokhoz, alkalmasint jobban is taníthatóak, de a magyartanárok döntik el, melyikről készüljön óravázlat. Az Aegon-díj honlapján és Facebook-oldalán voksolhatnak a pedagógusok, kinek a művét tanítanák szívesen. A két legtöbb szavazatot kapott shortlistes könyvhöz készülnek majd az ingyenes óravázlatok.
Lehet kortárs irodalmat hagyományos módszerekkel tanítani?
A.L.: Az Odüsszeia tanításához ugyanannyi újítás kell, mint Barnás Ferenc tanításához. Áthozzuk a jelenbe a múlt szövegeit és szerzőit, ehhez legalább olyan invenciózusnak kell lenni. Le kell porolni a régit, így még több kreatív ötlet kell a tanításához.
B.F.: Az irodalom nem biztos, hogy tanítható, inkább az a kérdés, hogyan lehet felkelteni az érdeklődést az irodalom iránt. A középiskolások a legérzékenyebb és a legkritikusabb életszakaszukban vannak, és rettenetesen kíváncsiak, a művek egy része pedig arról szól, amiben élünk, amiben benne vagyunk és a gyerekeket ez igenis érdekli.
Mit tartalmaz a középiskolás kortárs irodalmi tancsomag?
A.L.: Egy leírást arról, hogy miért érdemes, és mikor érdemes a művet tanítani, hogyan lehet beilleszteni az oktatási folyamatba. Tartalmaz feladatrendszereket, valamint hagyományos irodalomértelmezési szempontokat, mindig van egy szakirodalomra épülő műelemzés is. Interneten kereshető tanulmányokat, interjúkat, mozgóképes anyagokat is beemeltünk az óravázlatokba. A Másik halál tancsomagban felhasználtuk a legújabb technológiát is, a Prezivel témaszobákra osztottuk fel az anyagot. A diák kedvére válogathat, mi az, ami érdekli, melyik részben akar elmélyülni, nem szükséges 20-30 oldalnyi veretes szöveg átolvasásával végére jutni.
Drevenka Edit
Arra is lehetőséget ad a tancsomag, hogy az Aegon-díjas műveket egyes tematikák szerint dolgozzák fel a diákok? Hogy melyik mű hová tud csatlakozni?
A.L.: Sokszor a kortárs mű tudja megszólítani a múltat, a ma felől lehet a régi klasszikusokat új fénybe állítani. A Másik halál például Hajnóczy A halál kilovagolt Perzsiából című kisregényével állítható párbeszédbe, valamint a Bűn és bűnhődéssel, méghozzá a krízisből való felemelkedés tematikai azonossága miatt. Spiró György Fogság című műve kilencedikben akár a Bibliánál, vagy a történelmi regényeknél tanítható. Bár a Bibliához eddig nem tanítottunk regényeket, itt jó lehetőség adódik, hiszen a történet Jézus korában játszódik, a főszereplő találkozik is a Megváltóval, bár nem ismeri fel. Térey János Asztalizenéjét a társalgási drámáknál, Ibsennél vagy Csehovnál lehet elővenni. Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben verseskötetét a szereplíra fogalmaknál, egy szerepversekből összeállított tananyagban lehetne tanítani, például Petőfi, Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor szerepverseivel együtt. Esterházy Péter Esti című könyve köthető lehet Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művéhez, bár nem átirat, de vannak benne olyan Esti-verziók meg kosztolányis játékok, amik taníthatók. Csaplár Vilmos Hitler lánya című regénye egy holokauszt modulban párhuzamba állítható a Sorstalansággal. Furcsának tűnhet, hogy egy komor regényt egy bohózatszerű művel párosítunk, de a két holokausztról szóló könyv izgalmasan léphet párbeszédbe. Ráadásul közös vonásuk is van – Csaplár könyvének narrátora is hihetetlenül szenvtelen és ennyiben hasonlít a Sorstalanság Köves Gyurijához.
Az Aegon-díjas szerzők tananyaggá válhatnak, bekerülhetnek a kötelező olvasmányok világába. Viszont, ami kötelező, az nehezen megszerethető – ez lenne az egyetlen járható út, hogy a fiatalok megismerjék, megszeressék a kortárs irodalmat?
D.E.: Keressük az új utakat is. Az Aegon-díjasokat, és a shortlisteseket sok olyan rendezvényre elvittük, ahol fiatal közönséggel találkozhattak. Az első teszt a Sziget Fesztivál volt, ahol 100 Grecsó-könyvet rejtettünk el. Idén a Margó Irodalmi Fesztivál több eseményén szerepeltek Aegon-díjas írók: a Rokonok sorozatban Esterházy Péter a fiával együtt lépett fel, Térey János darabjából a színművészetis hallgatók adtak elő részleteket, Grecsó Krisztián a Mellettem elférsz zenés pódiumsorozatban Dés Lászlóval állt színpadra. A Művészetek Völgyében Barnás Ferenc egy író-olvasó esten találkozott a fesztiválozókkal. Ezek teltházas, nagyon sikeres események voltak, az írók ötösre vizsgáztak a fiatalok között.
A klasszikusokat, nagyon leegyszerűsítve, azért tanítják, mert „örök értékek". Kortársakról hozhatunk a mában ilyen ítéletet?
B.F.: Eléggé konzervatív típus vagyok, számomra az úgynevezett örök értékek fontosak lennének, persze jól bevilágítva és röntgenezve. Ugyanakkor éppolyan fontos, hogy mostani valóságunk milyen értékeket hordoz. A kortárs nem feltétlenül jobb, mint a klasszikus, majd az idő eldönti, értékálló-e az, amit csinálunk. Egyébként kortárs irodalmat azért nem olvasunk szívesen, mert nem akarunk a saját problémáinkkal szembesülni. A kortárs irodalom nyelvileg megmunkálva tálalja azt a világot, amiben járunk, amiben lélegzünk, nincs mese, aki most él, annak ezzel szembesülni kellene.
A.L.: Ki tudja, nincs-e meg épp egy kortársban az „örök érték”. Hankiss Elemér hajdan írt egy tanulmányt arról, hogy az irodalomtanár óhatatlanul is a szuperlatívuszok betegségében szenved. Minden szerző, akit elkezd tanítani, az a „legjobb”, így nyilván teljes értékrelativizmust teremt a gyerekekben, mert ha mindenki a legjobb, akkor senki sem az.
Hol lehet elérni a tancsomagokat?
D.E..: A középiskolai óravázlatok ingyenesen letölthetőek az Aegon Művészeti Díj honlapjáról.
Szerző: Halász Judit
