Térey könyvein keresztül létrejön egy jelen idejű kötődés a városhoz

Térey könyvein keresztül létrejön egy jelen idejű kötődés a városhoz

Boldogh-ház, Kétmalom utca című művében Térey János nemcsak saját felnövéstörténetét írta meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is - írtuk korábban a kötetről. Az egyéni városképről, az írói hang megtalálásáról és a továbbadott mintákról Harmath Artemisz irodalomtörténésszel és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett vasárnap a Margón.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 19. |

A BESZÉLGETÉST ITT LEHET VISSZANÉZNI

  • Térey János a Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című posztumusz önéletrajzi könyvét (olvass bele) már nem tudta befejezni, de özvegye, Harmath Artemisz irodalomtörténész megerősítette, hogy férje valóban nagy erőbedobással írta ezt a könyvet, és nagyon foglalkoztatta a múltja.
Térey János
Boldogh-ház, Kétmalom utca
Jelenkor, 2020, 472 oldal
  • Szerinte a munkafolyamatban az volt az érdekes, hogy megszűntek azok a távolító eszközök, azok az elemek, amelyek egy irodalmi műben a személy és a papírra kerülő gondolatok között fennállnak. Térey ebben a könyvben nagyon szeretett volna valamit megörökíteni, és valaminek a végére járni.
  • Ezen az úton persze kísérték olyan irodalmi művek és olyan írók is, amelyek és akik közben hatottak rá, Harmath Artemisz példaként most Vida Gábor Egy dadogás története című regényét említette, valamint Karl Ove Knausgard regényfolyamát, amely más narratológiájú és célkitűzésű, Téreyre ugyanakkor felszabadítólag hatottak azok a hangok, amelyek megmutatták, hogyan lehet a személyes történetet úgy elmondani, hogy annak egy része mégis fikció marad. „Nem is tagadja a könyv végén, hogy a fantáziából is jócskán építkezik” – tette hozzá.
  • Téreynek fontos volt az is, mit adunk át a következő nemzedéknek, és otthon sokat beszéltek mintaként, példaként az emberekről. Harmath Artemisznek azért is hatalmas ajándék ez a könyv, mert már nem ismerhette személyesen a férje szüleit, így viszont sok összefüggést megismerhetett a család múltjából.

  • Szerinte Téreyt a hang megtalálása is izgatta, egész pontosan az, hogy milyen hangon lehet minderről hitelesen beszélni. Ez óriási kockázatvállalás és nagy bátorság is volt egyben.
  • Dömötör András rendező többször találkozott Téreyvel különböző munkahelyzetekben, és ami a Térey-szövegekben neki fontos volt, az a nyelvben kiütköző egyenessége, a jó értelemben vett férfiasság, illetve a kontrasztok, amikor Térey egymás mellé tett mitológiai és pop-elemeket. „Inspiráló volt, ahogy az is, hogy a gondolkodásával és a nyelven keresztül mitológiát teremt” – tette hozzá.
  • Térey műveiben Dömötör szerint megkerülhetetlen még a drámaiság is, valamint annak felvállalása.
  • Tavasszal lett volna a Katonában a Káli holtak bemutatója, de a pandémia elsöpörte, így várhatóan majd 2021 őszén mutatják be a darabot.

  • Dömötör András az utóbbi években külföldön dolgozott, de rendezőként azért is esett a választása a Káli holtakra, mert Budapestről szól, Magyarországról, és rólunk, magyarokról, mindezt pedig úgy teszi, hogy Térey képes volt ki- és túllépni a jobb- és baloldali megosztottságon. A rendező elmondta, hogy Budapesthez először Kosztolányi, Krúdy, Csáth művein keresztül tudott kapcsolódni, most viszont már Térey könyvein keresztül van egy jelen idejű kötődése is a városhoz. Harmath Artemisz ehhez hozzátette, hogy az írónak fontos volt a földrajz, sokat utazott, ám sok esetben írókhoz és művekhez kötött helyeket, ez pedig megjelenik ebben a könyvében is.
  • Az est végén Prieger Zsolt (Anima Sound System) és Törőcsik Franciska közös produkcióval tisztelgett az író emléke előtt.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!