A Meseország mindenkié azoknak ad hangot, akik ritkán jutnak szóhoz

A Meseország mindenkié azoknak ad hangot, akik ritkán jutnak szóhoz

A mese örök és mindenkié - hangzott el azon a szombati margós programon, ahol a Meseország mindenkié című antológiáról beszélgettek ötletgazdák, szerkesztők, meseírók. A kötet a marginalizált helyzetben lévő csoportok képviselőinek ad teret, így van benne örökbefogadott, roma származású vagy épp mélyszegénységben élő mesehős is, néhány történetben pedig felbukkannak LMBTQ-karakterek is.

Fotó: Valuska Gábor

Rátkai Zsófi | 2020. október 18. |

Óriási érdeklődés övezte a Meseország mindenkié című könyv szombati bemutatóját, a meseválogatás ugyanis rengeteg polémiát váltott ki az elmúlt hetekben. A mesékben kirekesztett társadalmi csoportok képviselői kaptak hangot - klasszikus mesei környezetben. Ezzel kezdte a program moderátora, Szekeres Nikoletta, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is, majd rögtön átadta a szót a többi résztvevőnek. Bódis Kriszta író megerősítette, hogy a könyv célja, hogy "azok is hangot kaphassanak, akik ritkán jutnak szóhoz". A könyv egy kísérlet arra, hogy a marginális csoportok egy helyen képviseltethessék magukat. A könyvben mások mellett LMBTQ-szerzők is szóhoz jutottak, ami át is jön a meséken, tette hozzá Nagy Boldizsár, a kötet szerkesztője. 

Kiss Judit Ágnes és Bódis Kriszta

A kérdésre, hogyan folyt a közös munka, hiszen befutott szerzők és kezdő írók is képviseltették magukat, a jelenlévő Kiss Judit Ágnes és Pengő Edit szerzők elmondták saját tapasztalataikat. Kiss Judit Ágnes elmondta, hogy kisebbségi szempontból nem érintett, így nem érinti az alkoholizmus problémája sem, amelyet témaként választott, de fontosnak tartotta, hogy hangot adjon neki. "A környezetemben nagy vihart kavart a könyv, a családomban magasan kvalifikált emberek is véleményt formáltak egy szöveg felett, amit nem olvastak" - tette még hozzá. Pengő Edit kezdő író, a meséje pályázat útján került a kötetbe, és az aszexuálitás témáját próbálta az Elrabolt királykisasszony című történetben megjeleníteni.

Ezután Botzheim György tanító beszélt arról a felkérésről, amelyben át kellett gondolnia, hogyan érzékenyülnek a gyerekek, hiszen egy békés, elfogadó osztályközösség akkor jön létre, ha rávilágítunk, hogy mindenki más, és elfogadásra buzdítjuk őket. Majd a szülői kompetencia fontosságáról esett szó, arról, hogy mekkora a felelőssége a szülőnek, hogy beszélgessen erről gyermekével, és mindig nyíltan, érthetően válaszoljon a gyerekek kérdéseire.

Bódis Kriszta kiemelte, a könyv azért is jó, mert mesekönyv, és a mese örök, mindenkié, ezért bátran vegye kezébe mindenki, hiszen a mese egy olyan dimenzió, amelyben rend van, minden lehetséges benne, ezek pedig olyan erősségek, amelyekre már óvodás kortól szükségünk van. Ez a mesekönyv is az önelfogadáshoz és az önismerethez, összességében a békesség felé vezet minket. Továbbá kijelentette, hogy a könyv ellen irányuló hecckampány nem a mesekönyvről szól, hanem manipulál, eltereli a figyelmet a nagy problémákról, ezt mindannyian tudjuk. Ezután az európai kultúrában ismert nőalakokat említette, akik nem akartak nőnek kinézni (Jeanne d'Arc vagy Benedek Elek Béla kisasszony című meséjének címszereplője), aláhúzva, hogy a történetek kiterjesztik a látótávolságot, valamint azt, hogy a népmesék lényege az újramesélés. Véleménye szerint a mai gyerekeket úgy érdemes nevelni, hogy kérdéseket kell felvetni, kételkedni kell - a könyvnek pedig pont ez a hozadéka.

Nagy Boldizsár, a kötet szerkesztője megjegyezte, hogy az antológia meséi alapvetően átiratok; a meséknek rengeteg változatuk ismert, a könyv pedig ezekhez csak hozzá akart adni. "Hófehérkének is rengeteg változata van, attól függően hogyan végez a mostoha Hófehérkével." Ezt már Kiss Judit Ágnes mondta, és hozzátette, hogy nem lehet elszúrni a dolgot, hiszen a népmese archetípusokkal dolgozik. Őt például mindig is izgatta, hogy Hamupipőke meséjében hol van az apa, miért nem védi meg a lányát a mostoha kegyetlenkedéseitől, és bizony előfordulhat, hogy valaki olyan mélyre süllyed például az alkoholizmusban, hogy már nem tud törődni a gyermekével. Ismerünk számos, szüleiket ápoló gyermeket a környezetünkben - innentől kezdve neki már csak a nyelvet kellett megtalálnia a történet megírásához.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Pszichológusok a Meseországról: Nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés

Már több mint ezer pszichológus aláírta azt a szombaton közzétett szakmai állásfoglalást, amely kiáll a Meseország mindenkié című mesekönyv mellett. 

...
Hírek

TIME: A Meseország mindenkié az LMBTQ-jogokért való harc szimbóluma lett Magyarországon

Már a Time is a Meseország mindenkié című antológiáról ír. A cikkben megemlítik a könyvet ért támadásokat és a petíciót, valamint azt is, hogy egy példányt ledaráltak belőle, és hogy Orbán Viktor miként nyilatkozott róla. 

Legjobb Könyvek Nőknek
Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.