Mikor is lenne jobb futballról szóló könyvet olvasni, ha nem a foci-vb hajrájában? Ian Graham walesi szakember 2012 és 2023 között a Liverpool FC kutatási igazgatójaként dolgozott, és az általa felépített adatelemző részleg kiváló munkájának is köszönheti a csapat a sikereit: a lehengerlő futballját, amelyet Jürgen Klopp irányításával mutatott be.
A G-ADAM Kiadó jóvoltából tavaly ősz óta magyarul is olvashatjuk (Bognár Kristóf Gyula tolmácsolásában) a Hogyan nyerd meg a Premier League-et? című insider könyvét, amelyben részletesen feltárja, hogyan zajlott belülről az adatalapú forradalom, amely nemcsak egy futballklubot, hanem a labdarúgás egész világát is megváltoztatta.
Brad Pitték nyomában
„120 millió ellen nem elég 38” – a Moneyball című film elején az Oakland Athletics baseball franchise általános igazgatója, a Brad Pitt által alakított Billy Beane ezzel a felkiáltással kér több pénzt a tulajdonostól, hogy legalább csökkentse a különbséget az MLB nagyágyúja, a New York Yankees brutális összegű büdzséjéhez képest. Majd amikor ezt nem kapja meg, unortodox módszerrel nem játékost igazol a Cleveland Indianstől, hanem lenyúlja az Indians adatelemzőjét, akinek segítségével megváltoztatja a baseball játékosértékelési és kiválasztási rendszerét.
Valami ilyesmit vitt véghez a Cambridge-i Egyetemen amúgy fizikából doktorált walesi Ian Graham is,
aki egy évtizeden át, 2012 és 2023 között a Premier League egyik legpatinásabb tagja, a Liverpool FC kutatási igazgatójaként dolgozott. Ő építette fel a PL első, klubon belüli adatelemző részlegét, amely Roberto Firmino szerződtetésétől Jürgen Klopp menedzseri kinevezésén át Mohamed Salah leigazolásáig meghatározta a Pool döntéseit – és amely visszavezette az egyesületet az angol labdarúgó-bajnokság csúcsára, és a Bajnokok Ligáját is megnyerte.
Az úgynevezett moneyball módszer alapelve nem az, hogy javítsák a teljesítményt, hanem az,
hogy a lehető legnagyobb fejlődést érjék el a lehető legkisebb költségek mellett.
Erre azért is volt szükség, mert meg kellett találni azokat a területeket, ahol a Liverpool tehet szert előnyre a PL Yankeese, a Manchester City pénzügyi erejével szemben. Graham úgy gondolja, az adatelemzéssel a Liverpool megelőzte a riválisokat, különösen az igazolások terén. Az adatelemzői csapat munkájának köszönhetően növelték a siker esélyét, megtalálták a csapat új csillagait.
Ennek a lényege, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jobb véleménnyel voltak olyan játékosokról a Poolnál, mint a náluk a világ legjobb középhátvédjévé váló Virgil van Dijk, a posztján a globális mezőnyben kiemelkedő kapus, Alisson, plusz Joël Matip, Andy Robertson, Firmino, Salah és Sadio Mané.
Mikor laknak végre már jól Pep Guardioláék?
A Jazz+Az Mit tehet a sejt? című dalának szövegét parafrazeálva itt nem az a kérdés, hogy „mit tehet a sejk, aki mit se sejt?”, mivel Mansour bin Zayed Al Nahyan sejk, a Manchester City Egyesült Arab Emírségekből származó tulajdonosa 2008 úgy dönti a lóvét a klubba, mintha nem lenne holnap. Erre
a Poolnál azt találták ki, hogy az adatelemzés és az átigazolási bizottság felállítása és okos működtetése lehet a fegyver az arab olajpénzekből működő klubok ellen.
„Úgy tűnt, a »Hogyan nyerd meg a Premier League-et?« kérdésre a legegyszerűbb válasz az, hogy mindenekelőtt gondoskodni kell róla, ne Pep Guardiola Manchester Cityje ellen kelljen versenyezni. Ám ha mégis, legfeljebb reménykedni lehet abban, hogy egyszer végre jóllaknak a sikerekkel” – fejti ki Graham.
Az adatok mindenek előtt
„Az adatok igazi értéke abban rejlik, hogy segítségükkel el tudjuk választani egymástól a teljesítményt (a jeleket) és a szerencsét (a zajt)” – jegyzi meg a szerző. Ian Graham három dologra törekedett a könyvében:
- A Brentford és a Brighton működésének bemutatása, ahol az elsők között kezdtek el foglalkozni az adatelemzéssel.
- Ismerteti, mekkora hatással volt az adatalapú szemlélet a Premier League közelmúltjára.
- A statisztikai megközelítés segítségével igyekszik megválaszolni néhányat a foci nagy kérdései közül.
Például választ keres arra, hogy Lionel Messi jobb-e, mint Cristiano Ronaldo; miért számít kudarcnak az átigazolások közel fele; milyen hatással vannak a rögzített játékhelyzetek a gólszerzési esélyekre (ez utóbbi szolgáltatta a PL 2025/2026-os idényében a legnagyobb témát); vagy hogy miként torzította el a futball világát az állami tulajdonú klubok korlátlan költekezése.
Hass, alkoss, gyarapíts: s a Liverpool fényre derűl!
A klub 2015-től azt az elvet követte, hogy ha az adatok nem támasztják alá a többiek véleményét, nem szerződtetik a kinézett labdarúgót. Olyan adatvezérelt munkafolyamatot tudtak kialakítani, amely lehetővé tette, hogy
a szerencsés helyzeteket az átlagnál többször tudták kiaknázni, a balszerencse következményeit pedig minimalizálták.
A Klopp-éra alatti, 2016 utáni igazolások azért lehettek sikeresek, mert azokat az összes részleg jóváhagyta: adatelemzők, játékosmegfigyelők, videóelemzők, pénzügyes kollégák, vezetőedző.
Fotó forrása: liverpoolfc.com
A Liverpool sikereinek egyik titkaként Ian Graham a távlatokban való gondolkodást tartja: „A minőségi és sikeres igazolások, a csapat teljesítményének javulása és a pénzügyi hatékonyság sokkal fontosabb volt a klub hosszú távú projektje szempontjából, mint az elhódított trófeák száma. Ezek az eredmények akkor is érvényesek lettek volna, ha semmit sem nyerünk, és akkor is, ha sokkal többet.”
Az egyesületnél is meg kellett érteni, hogy a játékosok teljesítményének mely eleméért fizet a piac átigazolási díj formájában, és melyeket jutalmazza magas fizetéssel. Még azt is elkezdték felderíteni, hogy mennyit fizetnek más klubok a játékosaiknak. Ahogy Graham elkészült a fizetési modellel, a Pool elkezdte azt használni az ügynökökkel folytatott tárgyalások során. Azt is meg akarták határozni, mi számít korrekt átigazolási díjnak, mert a Pool korábban több játékost is túlfizetett.
Arra törekedtek, hogy olyan szerződéseket kössenek, amelyekben a játékosok pénzügyi jutalmazása összhangban van a csapat sikerességével.
A Klopp-korszak mindent vitt
Klopp azért is tűnt ideális választásnak a Liverpool kispadjára, mivel Dortmundban sorra vitték el a klub legjobb játékosait, de ő újra és újra sikeres maradt fiatal tehetségek beépítésével. A korábbi eredményeinek, futball filozófiájának, és a fiatalok iránti bizalmának köszönhetően volt ő az első számú választás 2015-ben a kispadra.
A német edző nyitottan állt az átigazolási döntésekhez.
Abban is döntő szerepet játszott, hogy új futballistákat is tudott csábítani a klubhoz, sokan miatta akartak ott játszani. Mindig is képes volt erős, személyes kapcsolatot kialakítani a játékosaival. Már Dortmundban is remek érzékkel állította össze a kezdő tizenegyet a rendelkezésre álló keretből, ezt folytatta a Liverpoolban is. Már azért is illett oda, mert az eredmények helyett a teljesítményt helyezte a középpontba.
És ahogy a csapat egyre jobb lett, egyre kevesebb játékos felelt meg a klub által elvárt szintnek – ezért is jelent meg idővel ritkábban az átigazolási piacon a Pool.
A ferencvárosi kapcsolat
Érdekes, hogy Graham korán, már a Salzburgból meg akarta szerezni a 2024 decembere óta a Ferencvárosban szereplő Naby Keïtát, de a guineai középpályás akkor inkább Lipcsébe szerződött, 2017 nyarán igazolt csak a Liverpoolba. „Ő örökölte Steven Gerrard legendás nyolcas mezét, amelyet 2015 óta senki nem viselt – meg voltam győződve róla, hogy megtaláltuk a méltó utódot. A valóság azonban mást mutatott. Nagy várakozásaim ellenére Keita nem igazán vált be a Liverpoolban” – jegyzi meg szimpatikusan az elemző.
A Klopp-éra nagy igazolásai közül ő számít a legkevésbé sikeresnek. Nem játszott rosszul, csak épp kevés alkalma volt rá a sorozatos sérülései miatt. Itt jegyeznénk meg, hogy az előző idényben mutatott pazar teljesítménye, és az együttesben betöltött szerepe alapján a magyar válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik tűnik most Gerrard méltó utódjának a Liverpool 8-as mezében.
A futballban minden a kontextusról szól
„Meggyőződésem, hogy az adatelemzés élvezetesebbé tette a futballt” – szögezi le Ian Graham, aki úgy véli, nem az eredményeket kell önmagában elemezni, hanem a mutatott játékot. A Liverpoolnál töltött egy évtizedes szerepvállalása összegzéseként azt szűrte le, hogy „az okosan irányított klubok, mint a Brentford, a Brighton vagy épp a Liverpool innovatív és szakértelemre támaszkodó működésüknek köszönhetően a petrolkémiai futball egyre növekvő pénzügyi fölényével szemben is képesek felvenni a harcot”.
2015 óta a Liverpool felemelkedett a Manchester United, a Chelsea, az Arsenal és a Manchester City mellé (időnként fölé is) a Premier League-ben is.
Nagyobb botlás nélkül vert gyökeret a liga elit klubjai között, és ezt többek között az adatelemzésnek is köszönheti.
„Úgy gondolom, az adatelemzés feladata az, hogy objektív bizonyítékokkal vonja kérdőre a szubjektív véleményeket… Az adatelemzés lényege, hogy elválassza a hosszú távú, valódi teljesítményt a rövid távú, megismételhetetlen kilengésektől” – összegez Ian Graham.
Fotók forrása: liverpoolfc.com