Árnyékban éles fény vagy – Fényképeken elevenedik meg Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös élete

Kiss Orsi | 2016. november 18. |

radnoti-kotet1.jpgA 14 éves Gyarmati Fanni. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „Gyarmati Fanny 1926”.

„Kicsiny ajtót tár és egy eddig jóformán ismeretlen világba enged bepillantást Radnóti Miklósné naplója, egy olyan világba, melynek központi alakja egyértelműen a férje volt. Nemcsak a költőről szól azonban ez az 1200 oldal, hanem egy emancipált, tudásra vágyó, és keményen dolgozó fiatal nőről, a kor irodalmi pezsgéséről, a küszködéssel és elismeréssel teli hétköznapokról, és nem utolsósorban arról, ahogyan a közös terveket és álmokat a háború brutálisan ezer darabra törte” – írtuk két évvel ezelőtt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójáról, amely az elmúlt évek egyik vitathatatlan könyvpiaci szenzációja volt itthon. A Radnóti-hagyatékot a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi, és a napló mellett rengeteg fényképet is tartalmaz. A költő és felesége családi fotóiból most több mint háromszáz darab került abba a kötetbe, mely november közepén Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei címmel jelenik meg a Jaffa Kiadó gondozásában. A közös képeken kirándulás, síelés, evezés közben láthatjuk a házaspárt, sok a műtermi fotó, és gyerekkorukból is szép számmal akadnak képek. A kötetben helyet kaptak az abdai tömegsírból előkerült fényképek is, melyeket a kiadó most restauráltatott. A kötet szerkesztőjét, Krähling Edit irodalomtörténészt, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának kutatóját a válogatás szempontjairól, a képek és a napló kapcsolatáról, valamint személyes kedvencéről faggattuk.

Mekkora a Radnóti-házaspár fotóhagyatéka, és nagyjából hány darab kép közül válogattak, illetve ezek közül hány darab került be végül a kötetbe?

Radnóti Miklós hagyatékában 538 darab fotó található, ezek közül 303 darabon Radnóti maga is szerepel. A többi kép Gyarmati Fannit, a családtagokat, iskolatársakat, barátokat mutatja be, illetve van néhány városkép, tárgyakat, állatokat ábrázoló fotó is. Ebből az anyagból válogatásunk alapját a Radnótit és a családtagjait, illetve Gyarmati Fannit bemutató, továbbá a költő halálával és temetésével kapcsolatos, összesen közel 400 fotó adta.

Árnyékban éles fény vagy - A Radnóti házaspár fényképei (szerk. Krähling Edit)

Jaffa Kiadó, 2016, 380 oldal, 7990 HUF

 

Gyarmati Fanni hagyatékában több mint 1000 fotó található. Ezek egy részét ő maga fényképezte (állatokat, növényeket, tájképeket); más részükön ő szerepel, de özvegységének az idejéből, amikor Radnóti már nem élt. Vannak továbbá a barátairól, ismerőseiről készült felvételek. E képcsoportokat nem vettük figyelembe a válogatásnál. A fiatalkorát és a Radnótival közös életét bemutató 215 fotón kívül válogatásunk alapját a családtagjait ábrázoló 89 darab fotó adta, összesen körülbelül 300 fotó. Gyarmati Fanni bátyjának, Gyarmati Lászlónak a hagyatékában fennmaradt közel 40 fotó róla magáról és családtagjairól, illetve feleségeiről, továbbá két fényképalbum, körülbelül 500 darab beragasztott fotóval. Ezek nagy része városkép, kollégák, feleségek képei, de van benne a tágabb Gyarmati családról készült néhány felvétel is.

Mindösszesen körülbelül 700 fotóból és Gyarmati László két fényképalbumából válogattunk az albumba 325 darab képet.

radnoti-kotet5.jpgRadnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen az 1930-as évek második felében. A felvételeket Gyarmati Fanni unokahúga, Milch Hermina (Hermi) készítette.

Milyen állapotban van a képanyag?

Különbséget tennék a felvétel minősége és a kép állapota között. A felvételek egy része műtermi vagy fotóművész készítette felvétel és portré, ezek minősége nagyon jó, és többnyire jó állapotban is maradtak meg fizikai valójukban. A képek másik része amatőr felvétel, melyeket Radnóti, Gyarmati Fanni és iskolatársaik, barátaik készítettek. Ezeknek a felvételeknek a minősége változó, sok köztük a nem elég éles, nem jól exponált felvétel (néhány ilyen csoportképen az arcok alig kivehetők), és vannak olyan képek, melyek a nem szakszerű előhívás miatt az idők folyamán károsodtak, elszíneződtek, ezüstréteg vált ki rajtuk, ami a digitalizálást is megnehezítette. Az amatőr képek némelyikén szakadás, pontszerű benyomódások vagy más sérülések is vannak.

Külön kell szólni az abdai tömegsírból előkerült képekről. Ezek 1944 novemberétől 1946 júniusáig a földben, nedves közegben voltak, szétáztak, kilyukadtak, legfelső, emulziós rétegük részben lepergett. Ezeket a képeket a Jaffa Kiadó anyagi segítségével restauráltattuk, ami ez esetben állagmegóvást jelent, hiszen nem is volt lehetséges, de nem is volt célunk a sérülések előtti állapot visszaállítása, hanem a képek mementóként való megőrzése.  

Az albumba válogatott képek kivétel nélkül a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött hagyatékokból, Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni és Gyarmati László hagyatékából valók. A képeken Radnóti Miklós szülei (a Glatter és Grosz család tagjai), Gyarmati Fanni szülei, nagyszülei (a Gyarmati és Weisz család tagjai), testvérei szerepelnek; Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, továbbá iskolatársaik, barátaik, néhány tanáruk.

radnoti-kotet6.jpgRadnóti Miklós a velencei Lidón

Melyek voltak a válogatás legfőbb szempontjai? Az album képei között több ismert is akad, de van olyan közöttük, melyet most publikálnak először?

A válogatás alapvetően kronologikus, és Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életének jellemző szakaszait veszi sorra. A kiválogatott képek legnagyobb része Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös életét mutatja be, két központi fejezetben: Radnóti egyetemi évei alatt, mikor összetartozásuk véglegessé vált, bár fizikailag sokat voltak távol egymástól, hiszen Radnóti a szegedi bölcsészkarra járt, Gyarmati Fanni pedig Budapesten élt. Egyetemi éveik alatt már eljegyezték egymást, de összeházasodni csak Radnóti doktori címe és tanári diplomája megszerzése után tudtak. A másik fő fejezet a házasságuk kilenc éve, bár az utolsó években Radnótiról a munkaszolgálatok árnyékában nem készült fotó. A megelőző fejezetekben bemutatjuk gyermek- és ifjúkorukat, iskolaéveiket, majd közös életük végén az abdai tömegsírból előkerült fényképeket, illetve az újratemetés képeiből néhányat. A végén található még két fejezet a családjukról, szüleikről, testvéreikről.  

radnoti-kotet2.jpgGyarmati Fanni 1913 körül. A felvétel Csongrádon, a Gárdi Műteremben készült.

Az elképzelésünk az volt, hogy a fejezetek az eléjük írt rövid bevezetőkkel együtt végigvezessenek közös életük állomásain. Praktikus szempontunk volt ugyanakkor, hogy ha választani lehet, a jobb minőségű képet közöljük, vagy olyat, melyen több más szereplőt tudunk azonosítani; illetve, hogy egyetlen megörökített, jellemző élethelyzet se maradjon ki a válogatásból.

A Radnóti Miklóst ábrázoló képek között alig van olyan, amely a nagyközönség előtt ne volna ismert. Az albumban azonban szerepel közel száz olyan felvétel is, elsősorban Gyarmati Fanni fiatalkoráról, illetve kettejük családjáról, melyeket most láthat először az olvasó.  

Gyarmati Fanni naplójából már sok részletet ismerünk a közös életükről, de a fotók alapján milyen benyomása támadt, hogyan jellemezné kettejük életét?

A napló jobban megmutatja kettejük életét, még ha a feleség szemszögéből is, mint a fotók. A felvételek ugyanis általában felszabadultabb, önfeledtebb pillanatokban készültek, kirándulásokon, baráti összejöveteleken, amikor az egzisztenciális nehézségeket és az érzelmi hullámzásokat, melyekről Gyarmati Fanni oly híven beszámol, kis időre félre lehetett tenni. A portréfotókon az élet nehézségeivel szembenéző költő jobban megmutatkozik. A fényképek sugallta kiegyensúlyozott, gondtalannak tűnő életet ellenpontozzák az abdai tömegsírból előkerült, és az újratemetésen készült fényképek.  

Radnótiné naplója mennyiben segített a szereplők, a képen megörökített események azonosításában?

Radnóti Miklósné a házasságuk ideje alatt írt naplót, 1935 és 1946 között. Az ebben az időben készült felvételek közül többet a naplóbejegyzések alapján tudtunk datálni, máskor a képeken szereplőket, vagy az eseményt, esetleg a fénykép készítőjét azonosítani. A képekhez írt jegyzetekben ezért a napló rájuk vonatkozó bejegyzéseire minden esetben utalunk is. A korábban készült képek esetében ilyen közvetlen segítségre nem számíthattunk, de a hagyatékukban található egyéb dokumentumok, levelek is segítségünkre voltak olykor.   

A képen szereplők vagy a képek készítői sajnos már nem élnek, személyes emlékeikre ezért nem támaszkodhattunk.

radnoti-kotet4.jpgRadnóti Miklós és Gyarmati Fanni friss házasokként a Duna-parti strandon 1935. augusztus 13-án. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „3 napos házasok!”. A fiatalok 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. A felvételt valószínűleg Gyarmati László készítette. Gyarmati Fanni naplójában is megemlékezik erről a napról.

Kettejük családjáról, szüleiről is több fotót tartalmaz a kötet – ezeket miért tartották fontosnak beemelni?

Radnóti Miklós életét döntően meghatározta és költészetén is mély nyomot hagyott személyes családi tragédiája, hogy édesanyja és ikertestvére belehaltak a szülésbe, és apját is gyermekként veszítette el. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy róluk közöljünk képet, bár olyan fotót, melyen a házaspár együtt szerepel, nem ismerünk. Nevelőanyjával és féltestvérével ugyanakkor a költő mindvégig szerető kapcsolatban volt; leveleik és Gyarmati Fanni naplója is tanúsítják ezt.

Gyarmati Fanni életében a család mindig nagyon fontos szerepet játszott. Szüleivel, testvéreivel való viszonyáról, aggodalmairól, indulatairól rendszeresen ír naplójában. Ezért fontosnak tartottuk az ő családjának képeit is megmutatni, hiszen ezek a felvételek a napló illusztrációjaként is tekinthetők.

A kötetben több olyan képpár szerepel, melynek a másik darabja – ahogy ön is említette – az abdai tömegsírból került elő: összesen hány ilyen fotó van, és ezek mit ábrázoltak?

Radnóti Miklós a harmadik munkaszolgálatára, melyre 1944 májusában hívták be, több fényképet is vitt magával: őt magát ábrázoló három igazolványképet, melyből kettő ugyanannak a felvételnek két példánya, hátukon hivatalos személyes adataival, egy édesanyjáról készült felvételt, illetve Gyarmati Fanniról 1921-ben készült, kilencéves kori fényképét és egy 1938-ban Zinner Erzsébet készítette portréfotóját. A költő egyik igazolványképe és feleségének képei a hagyatékban épen is megmaradtak, az albumban ezeket is közöljük. A költő másik igazolványképe egy Zinner Erzsébet készítette portrésorozat egyik felvétele; ennek a sorozatnak sok épen maradt darabját bemutatjuk. Édesanyjáról Mai és Társa műtermében készült fotósorozat, ennek egyik felvétele került elő a tömegsírból, másik, majdnem ugyanolyan beállítású darabját pedig ép állapotban tudjuk bemutatni.  

radnoti-kotet3.jpg

Radnóti Miklós feltehetőleg 1928–1930 között

A kötetbe került képek közül önnek melyik a kedvence?

Több kedvencem is van. Az egyik a kettejük mély összetartozását sugalló 195. sz. kép, mely az „istenhegyi kertben” készült 1939-ben. Nagyon tetszik egy különleges felvétel is, melyet esti fényben síelő árnyékukról készített minden bizonnyal maga Radnóti Miklós (144. sz. kép). És az a fotó is, melyet a cirkvenicai strandon készített jegyeséről a költő, és amely Gyarmati Fanni naplója első kötetének címlapján is látható (162. sz. kép).

Képek forrása: Jaffa Kiadó

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.